Fogágybetegségek és cukorbetegség

A népesség 70-80 százaléka találja szembe magát a fogágybetegségek valamelyikével élete során. Ám, aki cukorbeteg, az nagyobb eséllyel számíthat ilyen problémákra – éppen ezért az ő esetükben a megelőzésre is nagyobb figyelmet kell fordítani.

A cukorbetegség komoly kockázati tényező a krónikus gyulladásos betegségek szempontjából – és a fogágybetegségek jelentős hányada is ide tartozik. A fogágy- és a cukorbetegség együttes előfordulása nem véletlenszerű, és a két betegség lefolyása, illetve eredményes kezelésük között is szoros összefüggés van.

Így a cukorbetegség korai diagnózisa nemcsak a belgyógyászok, illetve az általános orvosok kezében van, hanem a fogorvosok is fontos szerepet tölthetnek be ebben. És mindez fordítva is igaz. Az általános orvosoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a fogazat vizsgálatára, és a terápia fontos részének kell tartaniuk a betegek – szükség szerinti – fogorvoshoz irányítását. (Magyarországon körülbelül 7-800 ezer cukorbeteg él, azaz a lakosság körülbelül 7-8 százaléka. A 60-as és a 70-es években ez az arány 3-3,5 százalék volt, tehát jelentős az emelkedés.)

Összeadódó kockázat

Amennyiben a cukorbeteg nem követi az orvos által előírtakat – diéta, életmódváltás, dohányzás elhagyása – növekedhet a kockázat, és ha mindezekhez még rossz szájhigiéné – rendszeres fogápolás hiánya, vagy felületesen végzett fogápolás, mint például a fogközök tisztításának elmaradása – társul, akkor a kockázati tényezők nemcsak összeadódnak, hanem egymást erősítve hatnak.

A parodontózis diagnózisának megállapítása előtt a beteget részletesen kikérdezik fogápolási szokásairól, majd az észlelt tünetekről: például, hogy milyen elváltozásokat észlelt az ínyén, mióta gyulladt vagy vérzékeny az ínye. A fogorvos szemügyre veszi az ínyt, megvizsgálja a foglepedéket. A foglazulás röntgennel már akkor kimutatható, amikor fizikális vizsgálattal még nem észlelhető, azaz, amikor a fog még nem mozog. A folyamat előrehaladottságáról röntgennel és speciális ínyszonda segítségével lehet tájékozódni.

Mire figyeljen a cukorbeteg?

Ne mulasszuk el a rendszeres fogorvosi ellenőrzést, rossz szájszag észlelésekor forduljunk fogorvoshoz. Aki nem tulajdonít ez utóbbinak kellő jelentőséget, az később komolyabb problémákkal szembesülhet. Sokszor az adott személy nem érzékeli ezt, mások pedig nem mernek szólni – ám az érintett személy érdekében, orvoshoz kell irányítani. A rossz szájszag nemcsak a fogbetegségek, hanem a cukorbetegség esetén is fontos kórjelző tünet, tehát itt is igazolható a két betegség kapcsolata.

A cél – mint minden betegség esetében – a megelőzés, illetve a korai kezelés lenne, tehát az, hogy a betegek ne kényszerből, és ne az utolsó pillanatban forduljanak orvoshoz. Közismert, hogy a korán felismert kóros elváltozások döntő hányada jelentősen kisebb költségekkel, valamint kevesebb időráfordítással nemcsak kezelhetők, hanem gyógyíthatók is, és ez különösen igaz a cukorbetegségre és a fogínysorvadásra is.


close