Bár azt gondolnánk, fogszabályozásra csak látványos okok miatt lehet szükség, a beavatkozás nem csak esztétikai kérdések miatt fontos.
De milyen esetekben lehet indokolt a fogszabályozás?
Sok olyan probléma van, ami miatt fogszabályozóra lehet szükség, de a legismertebbek azok, amelyeket a környezet is észrevesz.
Harapási eltérések
Magyarországon a leggyakoribb harapási eltérés az úgynevezett „pókharapás”, amelynél a felső fogsor jóval előrébb harap az alsónál, illetve s a mélyharapás, amelynél a felső fogsor jobban takarja az alsót a kelleténél – mondja dr. Kozma Eszter Réka fogszabályozó fogszakorvos. A „pókharapás” ellentéte a bulldogharapás, amelynél az alsó fogsor kerül a felső fogsor elé. Ez szerencsére ritkább eltérés, kezelése súlyosságtól függően sokszor felnőttkori műtétet igényel. Bulldogharapásra híres példák az autóversenyző Schuhmacher fivérek. Mindkét eltérés profilból látszik leginkább.
Szemből a túlharapások, a mély- és nyitottharapás, a keresztharapás és a különböző arcaszimmetriák látszanak jobban. A mélyharapásnál a felső- és alsó fogsor nagyobb mértékben van takarásban, mint kellene. Súlyos formájában az alsó metszőfogak olyannyira felharaphatnak a szájpadlásra, hogy ott a nyálkahártyán is nyomot hagynak. A nyitott harapás ennek ellentéte, ott a két fogsor nem érintkezik, vagy nincs fedésben egymással. Súlyos esetben a fogsor zárt állapotában is „nyitva van” csak a nagyőrlők érintkeznek egymással, ily módon egy-egy fogpárra terhelve a rágás teljes terhét. Nyitott harapást és a felső fogak előre állását kisgyermekkorban sokszor a cumizás vagy az ujjszopás okozza, amelyek elhagyásával a rendellenesség spontán javulni kezd.
Elakadt fog
Ami nem feltétlenül látható: előfordul, hogy egy-egy maradó fog valami miatt elakad a csontban, és nem tud előtörni. Ilyenkor a fog sorbaállítását fogszabályozással lehet segíteni. A korai kezelés azért is fontos, mert a fogazati eltérések nagy részét vegyes fogazatban – mikor tejfogak és maradó fogak is megtalálhatóak a szájban – sokkal könnyebb kezelni, mint felnőtt korban, így érdemes mihamarabb tájékozódni a fogszabályozási lehetőségekről.
Fogtorlódás és résesség
Bár a fogazati eltérések funkcionális gondokat is okozhatnak, a fogászati rendelőben a leggyakrabban előforduló panasz páciensek részéről a torlódás és a résesség. Laikus szemmel ugyanis ezek a leginkább zavarók. Tejfogak esetében torlódás a legritkább esetben fordul elő, későbbi életkorban azonban egyre gyakrabban alakul ki.
A fogazati eltérések egy részét az izmok (nyelv, arc) helytelen működése okozza, ami miatt a fogszabályzó mellett sok esetben logopédus, manuálterapeuta bevonása is szükséges lehet. Az esztétikai megfontolás mellett ugyanis a rágófunkció helyreállítása legalább ilyen fontos.
További, ajánlott tartalmunk: Van ideális életkor a fogszabályozáshoz?
