A fogápolás rendkívül fontos feladat. Fogainkra ugyanis egész életünkben szükségünk van. A rossz, kihúzott fogak pótlása ugyan lehetséges, ám több szempontból sem mindegy, hogy a saját fogak meddig töltik be eredeti funkciójukat.
Az alábbiakban eloszlatunk néhány tévhitet, amelyek a fogápolást övezik, közben pedig rávilágítunk, milyen is a helyes fogápolás.
Megfelelő fogápolással, a köztudatba beférkőzött fogápolási tévhitek eloszlatásával sokat tehetünk ezen időszak meghosszabbításáért. Melyek a leggyakoribb tévedések?
“A jó vagy rossz fogak öröklődnek, nincs mit tenni velük”
Nem pontosan igaz. Mindenki felelős fogainak egészségéért, egyedül a szuvasodás elleni védekezőképesség örökletes, az összes többi tőlünk függ. A fogak romlása ennél jobban függ attól, hogy mit teszünk az esetlegesen hátrányos gének ellensúlyozásáért. A legkedvezőbb örökölt tulajdonságok sem érnek semmit, ha nem társulnak megfelelő fogápolási szokásokkal.
“A tejfogak ápolása nem szükséges”
Nem helytálló. Nagyon fontos a tejfogak rendszeres ápolása is már az első fogak megjelenésétől kezdve. Ha ugyanis már a tejfogak is rosszak, a maradandó fogak fejlődési rendellenességének is nagy a valószínűsége. A rossz fogak elsősorban nem esztétikai problémát jelentenek: az alapos rágáshoz és a megfelelő hangképzéshez elengedhetetlen az egészséges fogsor.
“A fogkefe cseréje csak a sörték szétállása esetén szükséges”
Kéthavonta akkor is ajánlott új fogkefét beszerezni, ha a régi ránézésre még jó állapotúnak tűnik is. Két hónap után ugyanis 30 százalékkal csökken a sörték tisztító hatása. Hazánkban csupán hétmillió fogkefe fogy egy évben, tehát fejenként 0,8 darab. Nyugat-Európában ez 2-3 fogkefét jelent egy évben. Megfázás, herpesz és egyéb, cseppfertőzéssel terjedő megbetegedések után ajánlatos új fogkefét beszerezni a felülfertőződés elkerülése érdekében.
“A fogfehérítés ártalmatlan”
Az úgynevezett “bleaching” eljárás kémiai folyamatot takar. A fogfehérítés során a fehérítő anyag a laza tömésekbe és a fogak közötti résekbe is bejuthat, s károsíthatja az ott található idegeket. Nem árt szem előtt tartani azt is, hogy a hidak és a koronák nem fehéríthetők. A fogak fehérítése után eltérhet a saját és az épített fogak színe, amely esztétikailag zavaró lehet. A fehérítés hatása mintegy fél évig tart.
“Az alapos, gondos fogmosás az erős dörzsölést jelenti”
Pontosan ellenkezőleg. Ha túlságosan erősen mossuk fogunkat, vagy túl merev sörtéjű fogkefét használunk, előfordulhat, hogy fogzománcunk sérül, elkopik a fogakról. Ugyanígy fennáll a fogíny sérülésének lehetősége is: a fogíny ilyenkor visszahúzódhat, a fogak pedig szabadon maradnak teret engedve a fertőzéseknek.
“Fogmosás helyett rágógumi is elegendő”
Nem igaz. A rágógumi – bár hozzájárulhat az ápolt, egészséges fogsor megtartásához – a rendszeres fogmosást nem helyettesíti.
“A fluoridok lényegtelenek”
Nem igaz. A fluorid a fogzománcot védve megakadályozza a baktériumok elszaporodását. Védi a fogak felszínét, segít a fogszuvasodás megelőzésében. Jódozott, illetve magas fluoridtartalmú só alkalmazásával megfelelő mennyiségű fluorid juthat a szervezetbe.
